Értékeléseink:
Helyi életminőség
A helyi életminőség javítása kulcsfontosságú, mert közvetlenül befolyásolja az emberek jólétét, egészségét és elégedettségét a mindennapi életben.
Az értékelés különlegessége, hogy lakossági véleménykutatást eredményét is beépítettük az értékelésbe.
Fenntartható közlekedésfejlesztés
A fenntartható közlekedés támogatása azért fontos, mert csökkenti a környezetszennyezést, mérsékli a forgalmi torlódásokat, és hosszú távon hozzájárul az élhetőbb városi környezet kialakításához.
Az értékelés keretében vizsgáltuk milyen módon valósult meg a
fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása; a térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére; az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken; a fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban; és az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása.
Helyi gazdaság fejlődése
A helyi gazdaságfejlesztés célja nem csupán a gazdasági növekedés támogatása, hanem olyan minőségi változások elérése is, mint a foglalkoztatás bővülése, a társadalmi problémák megoldása, továbbá a helyben élők jólétének, életszínvonalának vagy életminőségének javítása.
Az erről szóló prezentáció itt találhatóHorizontális elvek
A horizontális elvek érvényesülésével való foglalkozás azért fontos, mert ezek az elvek – mint a társadalmi egyenlőség, fenntarthatóság és esélyegyenlőség – biztosítják, hogy a különböző fejlesztési programok és politikák szélesebb körű, hosszú távú pozitív hatással legyenek a társadalomra és a környezetre.
Az értékelés azt vizsgálta, hogy a horizontális elvek hogyan érvényesülnek a projektvégrehajtás szintjén, azonosíthatóak-e jó gyakorlatok, illetve hogy a kialakított intézményrendszeri megoldások mennyire segítik a projektgazdákat az elvek gyakorlati megvalósításában.
Integrált területi végrehajtás
Az integrált területi végrehajtás olyan fejlesztési megközelítés, amely különböző területek (például gazdaság, közlekedés, környezetvédelem, társadalom) átfogó, összehangolt fejlesztésére törekszik egy adott régióban vagy településen. Ennek célja, hogy a helyi szükségletekre reagáló, komplex megoldásokat nyújtson, figyelembe véve a helyi adottságokat és erőforrásokat. Az ilyen megközelítés segít abban, hogy a fejlesztési forrásokat hatékonyan használják fel, és javítsák a térségi együttműködést, ezáltal hozzájárulva a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődéshez.
Az értékelés a 2014-2020-as programozási ciklusban bevezetett, a TOP és VEKOP esetében alkalmazott területi kiválasztási rendszer (TKR) szabályozásának, alkalmazási gyakorlatának, valamint intézményrendszerének tanulságait vizsgálta.
Klímaadaptáció
Mivel a klímaváltozás már most érezhető szélsőséges időjárási jelenségek, tengerszint-emelkedés, hőhullámok és szárazságok formájában, elengedhetetlen az emberek, a gazdaság és az infrastruktúra ellenálló képességének növelése.
Az értékelésnek kettő célja volt. Egyrészt a közvetlenül klímaadaptációra irányuló fejlesztések értékelése, másik célja az volt, hogy megvizsgálja a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, és az ezt a célt szolgáló klímakockázati elemzéseket, melyek horizontális elvárásként valamennyi infrastrukturális beruházást lehetővé tevő OP prioritást, valamint a Vidékfejlesztési Programot (VP) is érintettek.
Kommunikáció
Az uniós támogatásokról való tájékoztatás azért fontos, hogy a lakosság és a vállalkozások tisztában legyenek a pályázati lehetőségekkel és értesüljenek az eredményekkel.
Az értékelés célja a 2014-2020-as programozási időszak operatív programjainak végrehajtásához kapcsolódó kommunikáció eredményeinek azonosítása, a vonatkozó tapasztalatok feltárása, elősegítendő az operatív programok kommunikációjának végrehajtását, finomhangolását, valamint a 2021-2027-es programozási időszak kommunikációjának tervezését.
Szociális településrehabilitáció
A szociális településrehabilitációs programok nélkülözhetetlenek a hátrányos helyzetű területek életkörülményeinek javításában, a társadalmi integráció elősegítésében, és a hosszú távú fenntartható fejlődésben. Az ilyen rehabilitációval csökkenthetőek a társadalmi egyenlőtlenségek, megelőzhető a szegregáció, és biztosítható egy élhetőbb, befogadóbb környezet mindenki számára.
Az értékelés a lakhatási komponensekkel is rendelkező TOP, VEKOP és EFOP fejlesztések eredményességét vizsgálta. Átfogó célja annak feltárása, hogy a fejlesztések hogyan befolyásolják a társadalmi integrációs folyamatokat és a helyi- és országos szintű intézkedések kontextusában milyen mozgásterük van a területi hanyatlási folyamatok megfékezésében és visszafordításában.
TEN-T
A TEN-T (Transz-európai Közlekedési Hálózat) jelentősége abban rejlik, hogy a közlekedési infrastruktúra egységesítésével és fejlesztésével elősegíti a szabad áru- és személymozgást az Európai Unió tagállamai között, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. A hálózat a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalakat összekapcsolva egy hatékony, fenntartható és biztonságos közlekedési rendszert hoz létre.
Az értékelés azt vizsgálta, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében a 2014-2020-as ciklusban megvalósult út- és vasútfejlesztések hozzájárultak-e a hazánkban futó transzeurópai közlekedési hálózati (TEN-T) elemek számának növeléséhez, minőségének javításához, és a vasúti közlekedés biztonságának növeléséhez.